Egy hete Kőszegen és Sopronban voltam nyaralni a párommal. Örök optimistaként azt hittem, hogy a schengeni övezetbe lépéssel csökkentek a különbségek a két ország között, azonban be kellett látnom, hogy ez továbbra is hiú álom. Sajnos most nem az anyagiakra gondolok, hanem arra a részre, amihez csak némi szemfülesség és "ügyfélközponmtúság" kell. Hogy mire gondolok pontosan? Kőszegen arra vetemedtünk a kedvesemmel, hogy kikölcsönzünk 2 kerékpárt 1 napra és megjárjuk a Kőszeg-Rechnitz (Rohonc - ez már Ausztria) utat oda-vissza- A papír szerint csodálatos kerékpárút vezet a Natúrparkon keresztül.
Az első meglepetés akkor ért bennünket, amikor a kőszegi kerékpárkölcsönzőhöz értünk. Fogalmunk sem volt az árakról, de nagyon meglepődtünk, hogy 1 bringát egy napra (illetve másfélre, mert másnap délig elég volt visszahozni) 1000, azaz ezer forintért megkaptunk.
A meglepetések tovább folytaródtak, igaz, már kellemetlen éllel. A Kőszeg és a határ közti kerékpárút inkább hasonlított egy gyalogos teljesítménytúrára, mint bringázásra. Helyenként fél méternyi szűk erdei úton araszoltunk gyalog csalánok között és nem 100-200 métert, hanem több kilométert. Egyszerűen nem akartuk elhinni, hogy ennyire meg lehet szívatni az embert, főleg, hogy az út egy része méhkaptárok mellett vezetett el....
Visszafelé már a rendes országúton jöttünk a "kerékpárút" helyett, mondanom sem kell sokkal gyorsabban visszaértünk. A csattanó: Ausztriában a kerékpárút folytatásán már az első táblán kiírva láttuk, hogy a magyar szakasz egy része embert próbáló, erdei utakon keresztül vezet, így inkább az országút javasolt... Hát, kérem, ez a különbség a két ország között.
Ennek ellenére Kőszeg és környéke CSODÁLATOS, mindenkinek ajánlom, de az ilyen apróságokra nem árt figyelni...
